hero image

Fókuszban a szerzőtárs: Balogh Enikő

Publio Kiadó |

Balogh Enikő, Annie Blue néven publikálta a Tükör és kapirga, vagy a Tánc a hajón című műveket. Sokat merített utazási élményeiből, amelyeket belefoglalt a könyveibe. Ilyen volt a perui utazása is, ahol szerencséje volt három hetet eltölteni. Mint mondta azért választotta a szerzői kiadás lehetőségét, mert nem szeretett volna házalni a különböző kiadóknál a kéziratával, és nagyon megfelelt neki ez a lehetőség, amivel a Publionál élni tudott.


 

A Publio Kiadó Facebook csoportjában van egy kezdeményezés, mely címe: Fókuszban a szerzőtárs. Azért hozták létre, hogy kicsit jobban megismerhessék egymást a szerzők, tippeket, tanácsokat adhassanak egymásnak. Ezen a napon hozzám intézték a szerzők a kérdéseiket.

Mondj magadról pár szót!

Amennyire visszaemlékszem, már kisiskolás koromban kezdtem írni, főleg kis versecskéket. Később aztán pár oldalas történetekkel kápráztattam el a magyar tanárnőmet, amikor éppen ilyen jellegű házi feladatot kaptunk. Aztán csak úgy a magam szórakoztatására írtam regényeket, főleg az akkori élethelyzetekről, kissé átdolgozva. De ezek a fiókban maradtak. Majd jött az új hobbi, szenvedély, az utazás. Minden utazásom után élménybeszámolót írtam, amiket imádnak a barátaim. Ezek így önmagukban nem adhatók ki, ezért találtam ki, hogy a különböző utazási élményeimet valahogy beleszövöm az írásaimba.

Beszélj a leendő könyveidről!

Tervezem, hogy lesznek. Van kettő, amit már évek óta elkezdtem, ezeket szeretném befejezni. Az egyik a Forma 1 világában játszódik, hogy egy rajongó mire képes a kedvenc versenyzőjéért. Természetesen romantikus szállal és némi utazással. A másik pedig egy fiatal lányról, aki végre elutazhat pár napra azzal a férfival, akibe szerelmes, ám lezuhan a repülőjük. Vajon megmenekülnek-e és egy ilyen esemény merre tereli a kapcsolatukat.

Mikor és mennyi idő alatt készült el az első műved?

Eredetileg pár évvel ezelőtt írtam meg, valahogy egy év leforgása alatt. Aztán bekerült a „fiókba” és amikor nyáron meghirdette a Publio azt az akciót, hogy ingyenesen ki lehet adni, akkor nekiestem és átolvastam, javítgattam. Megtehettem, hogy csak ezzel foglalkozok, mivel éppen ínszalag-szakadással, begipszelt lábbal feküdtem otthon hetekig.

Milyen szempontok vezéreltek a művésznév választása során?

Mindenképpen benne legyen valahogy az eredeti is, ami Balogh Enikő. Így az Annie szinte adta magát, habár nagyon kevesen hívnak/hívhatnak „Eninek”. A BluE pedig egyrészt a kedvenc színem, mióta az eszemet tudom és így, hogy az első és az utolsó betűjét is nagybetűvel írom, az eredeti nevem monogramja.

Miből merítesz ihletet az íráshoz?

Utazásokból és valós helyzetekből. Aztán ezt jól összekeverem és valami majd lesz belőle.

Hogy néz ki nálad az alkotás folyamata? Minden egyes nap leülsz és írsz, vagy hullámokban tör rád? Megszerkeszted vagy hagyod szárnyalni a fantáziádat?

Amikor éppen van kedvem, időm, hangulatom, akkor írok. És hát van az úgy, hogy hónapokig nincs meg ez az együttállás.

Szembesülsz nehézségekkel írás során? Ha igen, milyenekkel?

Igen. Van, amikor megvan a fő sztori, de nem ugorhatok bele, valahogy át kell hidalni az események közötti részt és akkor néha nehezen találom meg a módját.

A borítóidat te tervezed, vagy szakemberekre bízod?

A nagy része az én ötletem. Mivel a fotózás is az egyik hobbim, úgy gondoltam korábban, hogy majd én a saját fotóimat használom borítóként és akkor egyúttal azt is „reklámozom”. Mivel az első regényemnek fogorvosi témája van, erről gyorsan lemondtam, mivel nem volt lehetőségem ilyen fotókat készíteni. Miután rábukkantam arra a vektoros képre, beláttam, hogy szerintem sokkal jobban illik a könyvhöz, mint egy fotó. Ezért választottam a második könyvhöz is vektoros képet.

E-könyv vagy nyomtatott könyv párti vagy?

Nyomtatott könyv. Szeretem lapozgatni a könyveket.

Van fő foglalkozásod? Mit szabad tudni róla, van köze az íráshoz?

Van, igen és az égvilágon semmi, de semmi köze sincs az íráshoz. Adminisztratív, irodai munka.

Te magad mennyire szeretsz olvasni? Van kedvenc műfajod/íród/könyved?

Hát persze! Habár már nem olvasok olyan sokat, mint régebben. Kedvenc könyvem a Ha eljön a holnap, Sydney Sheldontól. Egy – két évente újra és újra elolvasom.

A fülszövegeid könnyeden mesélnek a történetről, igazán kedvcsinálóak. Ez volt a dicséret és egyben a kérdés is. Sokat agyalsz rajta, mi legyen az a néhány sor, amivel fel tudod hívni a figyelmet a könyvedre?

Az a helyzet, hogy igen, sokat agyalok rajta. Csak ülök, gondolkodok, leírok két-három szót, kitörlöm, nem jön semmi. Aztán egyszer csak hirtelen megindul és kialakul.

Miért döntöttél a magán kiadás mellett? Naponta mennyi időt töltesz írással?

Nem írok napi szinten, csak amikor kedvem, hangulatom van hozzá. Régebben gondolkodtam azon, hogy kiadókhoz elmegyek „házalni", de utána kérdezgettem másoktól és a túl sok elutasító válasz miatt nem tettem. Aztán meg berobbant ez a self-publishing dolog és kipróbáltam.

Peru egy fontos helyszín a könyvedben és szemléletesen írsz róla. Jártál ott vagy egyéb forrásból gyűjtöttél infót?

Volt szerencsém három teljes hetet eltölteni Peruban és ezt az élményt vittem át a történetbe.

Köszönöm szépen a kérdéseket, egy élmény volt!

Balogh Enikőt kérdezők: Kocsis Nagy Noémi, Lang Tünde, Pados Judit, Czene Enikő, Körmendi Zoltán.

Írta: Kocsis Nagy Noémi

Címkék