Tóth Péter szerzőnk Peter Swordteeth, Kardfogú, néven írta a Katana és Géppuska, A szívek hűsége, a Véres villámok című könyveit. Örömmel vette a szerzői kiadásban rejlő lehetőségeket, de ami igazán érdekessé tette számomra a japán kultúra, hagyományok, az ilyen témájú könyvek iránti vonzódása. Japánban még nem járt, de végzett kutatómunkát az íráshoz és neki is tetszik a hagyományőrzés és egymás iránti tisztelet, ami ebben az országban jellemző. A Katana és Géppuskában az önzetlenségre és az összetartás fontosságára hívja fel a figyelmet. ...
A mai nap írója Rácz Dávid Zsolt, akinek a Publioban megjelent könyve Álarc mögötti valóság. A fiatal szerzőben az a szimpatikus, hogy ugyan első könyves, de tisztában van az írói fejlődésben rejlő lehetőségekkel, feladatokkal és szerényen, alázattal áll a saját munkájához, hibáihoz. Azzal már most tisztában van, hogy mi kell ahhoz, hogy jó író legyen. Mi szeretjük a fiatalokat és szeretjük, ha valaki tesz azért, hogy a képességei kibontakozzanak. ...
Tigris! Tigris! éjszakánkErdejében sárga láng,Mely örök kéz szabta rádRettentő szimetriád? William Blake A tigris. Hogy miért épp e sorokat írom Nagy Kriszta írónkkal készült riport bevezetőjeként? Mert a könyvborítóról, amelyben a novellái találhatóak a tigrisről ez a vers és a bátorság jutott eszembe. A tigris, a harc és az erő szimbóluma, amivé változva legyőzhetjük a félelmeinket. A szerző nemrégiben nekem írott levelében boldogan mesélte, hogy az év gyermekverse és az év meséje 2016-os pályázaton, a tizennyolc év feletti prózaírók kategóriában harmadik helyezést ért el. Ezúton is gratulálok. ...
A mai napon a Fókuszban sorozatban Császár Róbert Margó díjra jelölt írónkkal készült riportot olvashatjátok. A Császármorzsák, avagy Az első tál című kötetének a lényege a humor, az irónia, a szórakoztatás abból a célból, hogy a mindennapi megpróbáltatásokat, őrületeket, bosszantó helyzeteket ép elmével túléljük. A szerző humoros életfelfogásáról az interjúban olvashattok. ...
A mai nap írója Kovács Károly, aki a következőképpen vall magáról: a korom szerint tartozhatnék akár az idősebb író generációhoz is, de sajnos egy röpke negyven éves kihagyás miatt megmaradtam amolyan örök kezdőnek. A régi irományaimat olvasva a padlás csendjében, találtam néhány vállalható oldalt is, de valójában csak az utóbbi hét évben írok rendszeresen. Több könyve is megjelent, mégis a riport során vallott életigenlő filozófiája nagyon megkapó: a normális hétköznapi viszonyoknak pedig – anyai szeretet, testvériség, mások tisztelete a fajfenntartás csodás késztetése –, van egy kivételesen gyönyörű csúcsa, a szerelem. Csűrheti, csavarhatja bárki a cselekményt – akár saját életéről is van szó –, ez az érzés felbukkan éjjel, felbukkan nappal, kapaszkodóként szolgál a hétköznapok taposómalmában, és talán ezen az érzésen keresztül érthetjük meg a vallások hevületét is. ...
Éliás Attila a kérdésre, hogy miért a Publiot választotta könyvének megjelenéséhez azt felelte, hogy a szerzői kiadás részéről egy kísérlet, hogy lássa, hogyan működik. Tapasztalata az, hogy van igény a jó könyvekre, de a kéziratok útjai kiszámíthatatlanok. Művének címe Igen. Nem. Mint mondja egyfajta fejlődéstörténet, mágikus realista, de messze nem Coelho. Anti-Harry Potter ízű felnőtt mese, ami bizonyos tekintetben beavat, válaszokat ad, és fontos kérdéseket vet fel. ...
Mai szerzőnk Faragó Dániel költő, műfordító, akivel volt szerencsém találkozni a hajdani Publio Író Klubokon, amiket a MÜSZI-ben rendeztünk és az egyik roadshowra is együtt utaztunk. Nagy élmény volt, rengeteget nevettünk, imádtam sajátos humorát. A Publiora barátja és, amint fogalmaz „irodalmi harcostársa” Domanits András hívta fel a figyelmet. Magáról és az írásról a következőképpen vall: „Ha nem lenne – és különösen, ha fiatalabb koromban nem lett volna – az írás, talán már én sem lennék, mert a látottak-hallottak, érzettek-gondoltak befogadására még nem volt meg a szükséges eszköztáram, s a tollat meg a papírt még legmagányosabb óráimban is hűséges bár vétlen hallgatóságként, barátként, segítőtársként foghattam fel.” ...
A mai napon Ráczné Kovács Éva tagunkkal készült interjút olvashatjátok, akit különböző irodalmi csoportokból ismerek korábbról. Rövid, a kiadónkban feltöltött életrajza alapján az írást és a benne lévő szeretetet, amivel dolgozik Istentől jövő adományként tekinti. Most fog harmadik könyve megjelenni nálunk. Könyvei Az alaszkai történet, az Őserdő rabja lettem és a frissen megjelent Álmaim csodái. Ritkán hatódom meg interjú közben, hisz ez már a harmincvalahányadik riport szerzőinkkel itt a Publion belül, de most megtörtént. Ha elolvassátok a válaszait ti is megértitek, hogy miért. ...
A számomra nagyon szimpatikus és tehetséges ember, Orsós Anna, szerzői nevén Soros Nana a Publioban jelentette meg könyvét Nyanyaság címmel. Azért választotta a self-publishinget, hogy kötöttségek nélkül szabadon elmondhassa a meglátásait, tapasztalatait az életről. Sok mindenben hasonlóan gondolkozunk. Amikor valaki első generációs roma értelmiségiként egyetemen tanult, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál dolgozik, lehetősége van naponta találkozni azokkal a problémákkal, amelyekkel foglalkozni kell társadalmában, akkor széles látókörűvé válik. Korábban újságíróként is kipróbálta magát. A könyvében foglalt problémák kicsit másfélék. Amint meséli: egyfajta életvezetési tanácsadás, annak érdekében, hogy ne őrüljünk meg a tehertől, és igenis vonjuk be életünk párját is a családi életbe, a gyereknevelésbe.Hiába hangos a világ a feminista mondatoktól, azért mégiscsak maradtunk patriarchális társadalom, és természetes az a mondat, hogy a gyereknevelés az asszony/a nő dolga. Pláne nálunk, cigány közösségekben- mondja. Ugyanakkor beszél az ölelés, a szeretet fontosságáról, a család szentségéről és, hogy mennyit számít a dicséret a gyereknek az iskolában, hiszen a szidás a családról kialakított vélemény is egyben. ...
Körmöndy Tímea író a Publio szerzői kiadóban a Fabatkó című mesekönyvet jelentette meg. Egy hibiszke, akit száműzött a mesevilág című fantasy meséjéhez hasonlóan ez a történet is erkölcsi kérdéseket boncolgat. Tímea meséi végén mindig marad valami nyugtalanság az olvasókban: minden rendben van a saját környezetükben, úgy jó a világ, a maga igazságtalanságaival, ahogy személyesen is érzékeli? A szerző úgy véli, hogy az okok, amiért az írók egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy könyvük születése fölött rendelkezni szeretnének, bőven túlmutatnak azon, hogy a művük nem elég jó ahhoz, hogy egy hagyományos kiadónál megjelenhessen. ...