Joel Friedlander “Self-publishing írók: Eleve eltervező lennél, vagy spontánul kibomló?” című cikkének fordítása, amely felerészben kategorizálás, felerészben pedig tanácsadás a könyv megtervezéséhez és kiadásához.
A szórakoztató irodalomban alkotó szerzőket olykor két nagy csoportra osztják. Cselekményesekre és Spontánokra, attól függően, hogy mennyire gondolkodnak előre a regényeik megalkotása és kiadása során.
A Cselekményesek szeretnek mindent előre kitervelni. Színes és gazdag vázlatokat írnak, idővonalakat, karakter portrékat rajzolnak, diagramokat a sztori fordulópontjairól, és még mielőtt nekilátnának az írásnak, már tudják, mikor mi fog történni.
A Spontánok neve eléggé egyértelmű. Ezek a szerzők egy ötletből, egy beszélgetéstöredékből, egy elképzelt drámai helyzetből kapnak ihletet, majd leülnek, és elkezdik írni a történetet, csak hogy láthassák, merre fog az haladni, milyen karakterek bukkannak fel és hogyan fogja magát az egész kiforogni.
És mi a helyzet a self-publishing szerzőkkel? Természetesen őket is csoportokra lehet osztani a könyveik publikálásához való hozzáállásuk alapján. Esetükben a következőképpen módosulnak a kategóriák.
Cselekményesek
Azonnal tudod, ha egy „cselekményes” szerzővel beszélsz, mivel amint elkezdenek dolgozni, máris megvannak a különöző dátumaik a könyvük létrehozásának állomásaihoz. Például be kell fejezniük az első változatot a hónap vége előtt, mert a következő hónap elejére már szerzett magának egy szerkesztőt, hogy a következő két hétben átnézze a könyvét.
Az ilyen szerzők mindig jelzik előre a különféle blogokon, hogy mikor fog megjelenni a könyvük. Olykor már hónapokkal a dátum előtt elkezdenek erről posztolni. Természetesen egyéb értékesítési partnereket is keres a neki kellő szolgáltatások miatt, vagy épp saját kiadót indít, hogy mindenre felkészüljön.
Bár ezek az előkészületek lenyűgözőek, valahol azt érezzük, hogy ezeket a szerzőket az aggodalom hajtja. Pontosan tudják, egy kiadás során mi minden romolhat el, csúszhat meg, eshet szét… és mindent megtesznek, hogy ezek a váratlan események ne zavarhassák meg a terveiket.
Spontánok
Különféle okokból kifolyólag, de rengeteg szerző kevésbé strukturáltan áll a kiadáshoz. Legalábbis a cselekményeseknél kevésbé strukturáltan. A „spontánok” inkább az előttük fekvő feladattal foglalkoznak, a messzi és egyelőre még bizonytalan tennivalókkal viszont annál kevesebbet.
Ők azok, akik annyira belemerülnek a kéziratuk befejezésébe, hogy amíg el nem készülnek, nem is keresnek szerkesztőt maguknak. Amikor pedig a szerkesztő átnézi a könyvüket, akkor lehet, nem foglalkoznak a következő feladattal, hanem megelégednek a jóleső várakozással, amíg a szakember el nem készül.
Bár ez a fajta megközelítés lassabbnak tűnhet, ezek azok a szerzők, akik a váratlanul felmerülő találkozókra és eseményekre nyitottabbak, és egy hirtelen döntéssel részt is vesznek rajtuk. Ezeknek a szerzőknek nincs meg az előre tervezés előnye, ami a „cselekményeseknél” magától értetődő, viszont ők valószínűleg sokkal jobban szórakoznak az írás és a kiadás során.
Tapasztalatok a könyv megtervezését illetően
„A könyvek, legalábbis azoknak, akik készítjük őket, meglehetősen paradoxok.”
Egyrészt a legtöbb ember azt hiszi, hogy egy könyv egy egyszerű, mindennapi tárgy. Végső soron már jóval azelőtt megismerkedtünk velük, hogy tudtunk volna olvasni. Először a felnőttek olvastak nekünk, majd megtanultunk mi magunk is olvasni. Csak épp emiatt a megszokottság miatt az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a könyvek egyszerűek. Szó szó után, lap lap után, aztán egyszerre csak a vége is. Hol van itt a bonyolultság, nemde?
Aztán amikor úgy döntünk, hogy írunk egy könyvet, majd felvállaljuk a kiadásával járó felelősséget, hirtelen a kép elkezd egyre zavarosabbá válni. Lassan rájövünk, hogy a könyv megalkotása sok döntéssel jár, és ezek egyenként elkezdenek felmerülni, ahogy elkezdjük elképzelni a könyvet, amit ki akarunk adni.
Kérdések születnek, majd egyre több és több lesz belőlük, mintha soha nem akarnának elfogyni. Keménykötéses legyen, puhakötéses vagy e-book? Milyen nagy legyen? Hol és mennyiért fogod árusítani a könyvedet? Hogyan olvastassa magát? Mit fogsz írni a jogvédelmet tartalmazó oldalra? Egyáltalán, hol találhatsz ehhez mintákat?
De ami igazán zavarbaejtő, az a következő három kérdés:
- Milyen sorrendben csináljuk a dolgokat?
- Mennyi időbe fog telni, mennyi időt szánjunk rá?
- Hogyan szervezzem úgy a dolgaimat, hogy sínen maradjak?
Feltételek és előfeltételek
Egy könyvprojekt megtervezésében a legnagyobb feladat a szükséges teendők végrehajtásának pontos sorrendjét meghatározni. Az elsőkönyves szerzők mindig ugyanazokat a kérdéseket teszik fel: Előbb ISBN számot szerezzek, vagy elindítsam a kiadómat? Mi a helyzet az e-könyv terjesztéssel és a „print on demand” szolgáltatással?
Mert bizonyos elemekre szinte minden kiadónak szüksége van, míg mások csak egyes szerzőknél vagy helyzetekben kerülnek elő. És néha bizony olyan egy lépést kell megtenned előre — mint például a könyved kategórián belüli pozicionálása –, ami kihatással lesz a későbbiekben a könyved sikerére.
Sikerre tervezve
És itt jön az izgalmas rész. Mint azt bizonyára tudjátok, sokat konzultálok írókkal. Mindig kifizetődő beszélni egy kiadásban járatos emberrel, mielőtt komoly összegeket vernél el a könyved megjelenésére.
A legtöbb író az élet egy más területéről keveredik a könyvkiadás környékére. Tanárok, vállalkozók, nyugdíjasok, tanácsadók, villamosmérnökök, katonák, jogászok, orvosok… amit csak el tudunk képzelni. A maguk területén rengeteg tapasztalattal rendelkeznek, a könyvkiadást illetően viszont nem. És miért is kellene nekik? Én se értek a villamossághoz vagy az orvostudományhoz. Ezek a konzultációk kifejezetten hasznosak, gyakran fordulópontot jelentenek a szerzőknek. Olykor az életük is megváltozik tőle.
Mindezidáig a legnagyobb probléma, ami miatt az emberek időpontot egyeztetnek velem, az az nagy bizonytalanság és zavar a könyv kiadása körül: hogy mit kell csinálni és mikor kell azt megcsinálni. Ideális esetben persze van egy szakértőd (mint én), aki melletted ül a tervezés stádiumában, és elmagyarázza, mikor szerezz ISBN számot, mikor kell elkészítened a borítót és mikor van szükséged arra, hogy kapcsolatba lépj egy szerkesztővel. Vagy akár többel is.
Ez lenne az ideális eset, és néhány ügyfél a végén felfogad egy kiadási tanácsadót, vagy más néven könyvpásztort. De ez csak a szerzők egy elenyészően kis hányadára jellemző. A legtöbben megpróbálnak maguktól rájönni mindenre, utánaolvasással, barátokkal való beszélgetéssel és kérdések feltételével.
Ezért is írok erről a blogomban, tartok kurzusokat, prezentációkat és konzultációkat. Hogy egy kicsit egyszerűbbé tegyem ezt az egész kiadási folyamatot a szerzőknek, legyenek bár „cselekményesek” vagy „spontánok”.
A cikk angol nyelvű eredetije ezen a linken olvasható.
