hero image

Fókuszban a szerző: Bálló Attila

Publio Kiadó |

Kedves olvasók, a mai napon Bálló Attila író–költőt mutatom be nektek, aki nálunk a kiadóban Lélekvéset, Hajnali Rózsák a Szahara felett című verseskötetét Troppauer Hümér álnéven jelentette meg. Ezeket volt szerencsém olvasni. Valamint saját nevén legutóbb a Galaxis útikalauz mindenkinek címmel adta ki művét. Szerinte a kiadókat általában a profit motiválja, az olvasót viszont a téma. A kettő nem mindig van szinkronban egymással. Oscar díjat sem mindig a legnézettebb film kap. Úgy véli, hogy hiánypótlás a könyvpiacon a magánkiadás vagy self publishing, mert mindenki eldöntheti, mennyit tud áldozni könyvére. Andy Weir-nek bejött a Marsi-val a magánkiadás, vagy E.L. James-nek A szürke ötven árnyalata. Benne egy remek szerzőtársra találtam, aki regényeim lelkes tesztolvasója és tárgyilagos vélemény formálója. Ugyanakkor ő szintén örül az én észrevételeimnek saját könyvei kapcsán. Érdeklődési köréről, családjáról és kedvenc tevékenységéről a főzésről az írás, munka mellett a riportban beszélt.

 


 

 

Mondj magadról pár szót.

Győrben születtem 1968. augusztus 30-án, harmadik fiúnak egy ötgyerekes családba. Eredetileg szakács a szakmám, négy évet dolgoztam is a szakmában. Általános iskola hetedik osztályától színjátszottam, 1989-ig. Pénzügyőrként dolgoztam, majd Győrben a KSH-nál, mint szoftverüzemeltető. Mosonmagyaróvárra 2001-ben költöztem. 2008-tól hét évig Budapesten dolgoztam, jelenleg Székesfehérváron dolgozom az IBM-nél.

Második házasságomban négy fiam van, kettő az én, kettő a feleségem előző házasságából. Kislányom, aki szintén az én előző házasságomból született, két éve hunyt el, tizenhét éves lett volna.

 

 

Mesélj leendő könyveidről.

Jelenleg a Galaxis útikalauz új kötete készül, nagyon izgulok, remélem jó lesz. De vannak más ötletek is a tarsolyban persze.

 

 

Ossz meg a többiekkel, egy marketinggel, könyvkiadással, könyvírással kapcsolatos tapasztalatot.

Azért választottam a self publishinget, mert nem akartam mást, mint kiadatni a könyvem. Persze, reklámozom, de nekem ez elsősorban lelki kérdés, úgy érzem, meg kell írnom ezeket is, és még sok mást.

 

 

Miért épp költészet? Troppauer Hümér is te vagy, avagy a lelked lírai része?

A versek röviden, tömören, dallamosan adják át az érzéseket. És persze sokszor csak úgy „jönnek” a versek, azaz le kell írnom őket.

 

 

Kiknek is szól valójában a Galaxis útikalauz mindenkinek? Valóban mindenkinek, vagy csak a kiválasztottaknak?

Mindenkinek! Kaptam és hála istennek pozitív visszajelzést olyantól, akinek ez ugyanúgy „szenvedélye”, mint nekem, és olyannal is, akinek ez annyira új, mint csecsemőnek a legszakállasabb vicc. Olvasmányosnak és jónak tartották.

 

 

Mióta írsz, miért írsz? Hogyan jön az ihlet?

Verseket tizennégy éves koromtól írok, mindarról, amit látok, hallok, tapasztalok, illetve ahogy akkor épp megélem ezeket az élményeket. Mint egy „fotó”, mely megörökíti a pillanatot, de annál mégis sokkal több, mert mindenkinek mást mutathat, és több dimenzióban adja át az élményt.

 

Azt írod: nem túl tudományos, ellenben filozofikus. Akkor ez egy kedvcsináló, gondolatébresztő kötet, vagy a laikusok számára készült ismeretterjesztés? Egyébként nincs egy hónapja, hogy megtudtam, negyvenkettő a válasz. Persze, a gyerektől. Gondolod, hogy sok „beavatott” van még?

Több mint harmincöt éve foglalkozom a csillagászattal, persze amatőr szinten, de folyamatosan. Emellett kedvenc műfajom a Sci-fi. Szerettem volna átadni abból a tudásból, tapasztalatból, amit szereztem, de nem tudományos, hanem hétköznapi nyelven. Hogy megértse mindenki, nincs ebben semmi varázslat, mégis a legvarázslatosabb dolog, maga az Univerzum. Hétköznapi nyelven, ésszerű, gyakorlatias példákon keresztül betekintést nyújtani a világ kulisszái mögé, amelyben élünk. Aki szereti Douglas Adams-et, mint én is az tudja, hogy negyvenkettő!

 

Rejtő után Douglas Adams... Tetszik, hogy ilyen bátran kísérletezel a nagyok nyomában.  Kik a kedvenc íróid, olvasmányaid?

Nem véletlenül más-más néven adtam ki a verseket, és a „tudományos” könyvet, mindegyik egy kis részem, egy kicsit más ÉN-em. És hát „Merjünk nagyok lenni”…Verne és Rejtő mindig is a szívem csücske lesz. Verne messze megelőzve korát, megjövendölve olyan technikai újításokat, amikről akkoriban álmodni sem mertek. Philip K. Dick a második, aki a valóság és a képzelet közti határvonalat törli el, a jövőt és a múltat, és a párhuzamos univerzumok között utazik könyveiben. A különvélemény, Totall Recall jó páros, a Szárnyas fejvadász alapmű , eredeti címe: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal, a Második verzió, az Imposztor, a Feledés, csak amikből film készült. Az Ember a fellegvárban – a párhuzamos univerzum, amelyben a tengelyhatalmak nyerték a második világháborút - filmsorozat alapja lett. Asimov és az Alapítvány világa, a robot univerzum a következő, és Arthur C. Clark sem maradhat ki – az Űrodisszeiákkal. George Orwell, Aldous Huxley, de Jefgenyij Zamjatyin is, aki az előbbi két írót is megihlette. Douglas Adams és a Galaxis útikalauz pentatológia szintén kedvenc, de Tullia meséi: Őrző is itt kap helyet Bogár Erika műveként, és Gerda Green írásai is! Andy Weir elsőkönyves és SELF PUBLISHING író, aki a Marsi-t írta, a könyv klasszisokkal jobb, mint a film, és még sokan. Lázár Ervin, Fekete István, Csukás István, Obrucsev, Shakespeare, Milne, Exupery …. Sokat olvastam, és igyekszem ezt ma sem abbahagyni!

 

Ki a kedvenc kissé pszichopata karaktered, aki főzni is tud és kiváló művészeti érzékkel rendelkezik egyszer s, mint filozófiai példaképed? 

Nagy kedvencem Dr. Hannibal Lecter. Az „eredeti” három film után a fiatalkorát is megfilmesítették, mégis rettentő hézagos volt a történet. Ezt pótolta valamelyest a sorozat, ami sajnos el lett rontva. Rendkívül intelligens, és rendkívül érzékeny az unintelligenciára, illetve arra, ha valaki „kontár” a szakmájában. Valamint arra, ha valaki hazudik neki, vagy jellemtelen. Az őszinte, bátor, határozott jellem kelti fel az érdeklődését. A konyhában pedig verhetetlen. Legyőzött ellenfeleit ezzel a szertartással kényszeríti „behódolásra”. A főzés maga is szertartás, de az étkezés is, és nem csak a módja miatt, hanem a feltálalt étel miatt is, mely győztes lakoma, tor a legyőzött felett, s mellyel kissé jobbá tette a világot – mert mint a jó vadász, egy gyenge, beteg példánytól szabadította meg az egészséges populációt.

 

Tudom, hogy már jócskán elmúlt éjfél, Tokióban meg pláne, de ha megengeded, téged is elárasztalak a kérdéseimmel. Nem kötelező mindenre válaszolni, csak annyira és olyan mélységben, amennyire jólesik.
Honnan jött az indíttatás az írásra?

A versek csak „jönnek”, mint érzések, gondolatok, amik kerek egésszé formálódnak egy-egy versben. Minden vers egy kis novella, kihívás, hogy ilyen rövid, tömör köntösben kerek története adj át, én pedig szeretem e kihívásokat. Körülbelül tizennégy éves korom óta faragom a verseket, de más témában csak most kezdek írni. Talán, mert vétek elásni a tálentumokat, talán mert sosem tudhatom, kinek segíthetek ezzel, hacsak egy kicsit is, vagy tán csak szeretnék hagyni valami maradandót gyermekeimnek, unokáimnak…

 

Milyen életesemények sodortak az írás felé?

Általában valamilyen lelkiállapot, esemény, történés, melyet megtapasztaltam, vagy egy gondolatfolyam, egy ember az utcán… Vagyis bármi, ami a világból megérint.

 

A líra vagy a próza áll közelebb a szívedhez?

Hát, a szívemhez a líra. Szeretem a verseket, gyöngyszemek, mint a kagyló, melyet felnyitsz, de addig nem tudod, mit rejt, míg fel nem nyitod. Ahányszor olvasod, mást mond. De nem a vers más sosem, hanem Te.

 

Mikor és mennyi idő alatt készült el az első műved?

Hűha. Hát az első művem azt hiszem egy dráma akart lenni Arthur-ról, és a kerekasztal lovagjairól, de már nem is emlékszem, miről szólt… Azt hiszem fél évig írtam.

 

Miből merítesz ihletet az íráshoz? A veled történtek, főbb életeseményeid mennyire köszönnek vissza a verseidben? Van olyan személy, akinek a rád tett benyomása tükröződik a műveidben?

Azon felül, amit leírtam elébb, vannak, voltak olyan személyek, akik hatással vannak, voltak rám, akár tudtukon kívül is. Ismerőseim, barátaim, szüleim, gyermekeim. Minden, ami körülvesz. És persze mindenki, akitől olvastam, hiszen mind alakította, formálta gondolkodásomat. Természetesen én is mint minden író önmagamat szeretném adni, de azt több aspektusban, mert ahogy a világ színes, mi is azok vagyunk, annak kell lennünk…

 

Vannak tesztolvasóid, tanácsadóid?

Igen, van pár, itt a Publio klubban, például Kocsis Nagy Noémi, Rebecca Blackhorse, Kovács Katalin, de szívesen fogadok mást is!

 

Hogy néz ki nálad az alkotás folyamata?

Általában, mint egy virág, kibújik a talajból, úgymond, azaz nem ülök le, és mondogatom, mint Micimackó, hogy „gondolj, gondolj”, bár Micimackó nagy kedvencem… Ekkor leírom, de általában kis pihenők után újra átnézem, és „finomítom” ha kell.

 

Szembesülsz nehézségekkel írás során? Ha igen, milyenekkel?

Igen, leginkább az új, Galaxis útikalauz esetén, aminek készül a második kötete. Szeretném megtalálni azokat a témákat, amik a mindennapi embert is érdekelhetik, és azokat is, akik mint én, szeretik a csillagászatot és az atomok világát. Nem túl bő lére ereszteni, de nem is túl tömörnek lenni a cél, és az, hogy hétköznapi példákon keresztül mutassam be, értessem meg, amit leírok. Ez nem mindig sikerül, és néha nem könnyű.

 

A borítóidat te tervezed, vagy szakemberekre bízod?

Általában szakemberre bízom, de néha belekontárkodom…

 

Mi a véleményed a könyvkiadás jelenlegi helyzetéről?

Sajnos az emberek nem sokat olvasnak. Persze van egy olyan réteg, aki nem tudna olvasás nélkül élni, én sem, de egyre kevesebbet költünk szépirodalomra. Miután bárki adhat ki könyvet, nehéz „kitűnni” a tömegből, a piac rendkívül „felhígult”. Ezért fontos eldöntenünk, MIÉRT PUBLIKÁLUNK? Én nem a pénz miatt, csupán azért, mert vétek lenne nem megírni, és elvinni magammal a „sírba”. Na persze bizonyosan van olyan olvasóm, aki ezzel vitába szállna. Az ebook, kezd teret hódítani, bár itthon még csak pár helyen, főleg Budapesten érezni a hatását. Én hét évet dolgoztam a fővárosban, de minden nap láttam ebook olvasót itt-ott, valamint én is használok ilyet. Szerintem nagyon jó. Könyvtáram a zsebemben van… Ettől függetlenül szerintem nyomtatott könyv még sokáig lesz.

 

Miért döntöttél úgy, hogy magánkiadásban jelenteted meg a könyveidet?

Eleinte csak pénz kérdése volt, azután a felismerés, hogy nekem ez tökéletesen megfelel. Sőt, egyre több híres író self publishig formában publikál. Óriási lehetőség, mindenkinek. Egy saját könyv csodálatosan szép ajándék minden alkalomra.

 

Mit gondolsz arról, hogy sokan úgy vélik, magánkiadásban csak azok a könyvek jelennek meg, amelyeket a nagy kiadók nem találtak kiadásra méltóknak?

Nem hinném, de ez is benne van a pakliban. A kiadót a profit motiválja, az olvasót a téma. A kettő nem mindig van szinkronban. Oscar díjat sem mindig a legnézettebb film kap. Azon felül hiánypótlás a könyvpiacon a magánkiadás/self publishing, mert mindenki eldöntheti, mennyit tud áldozni könyvére. Andy Weir-nek pl. bejött a Marsi-val a magánkiadás, vagy E.L. James-nek A szürke ötven árnyalata.

 

E-könyv vagy nyomtatott könyv párti vagy?

Mindkettő! Verses kötet csak nyomtatva jó szerintem, mert azt nem lehet úgy olvasni, mint egy regényt, Csak felcsapod valahol, és olvasod, A szakácskönyv már így is, úgy is, néha jó kézbe venni, és lapozgatni azt is, hiszen abban is keresgélni szoktunk, de azt elektronikusan is megtehetjük. Regény és novella esetén viszont ebook! Kis helyen elfér, jól lehet olvasni, és bárhol velem lehet pár száz, vagy akár ezer könyv.

 

Hogy fér meg egymással, vagy egészíti ki egymást az informatika és az írás?

Köszönöm, jól! Valóban kiegészíti egymást a racionális informatika, ahol a logika az úr, és az írás, ahol a fantázia, és a filozófia. Nekem kell mindkettő, úgy érzem, És még a főzés is, ami szintén alkotás, művészet…

 

Eredeti szakmád szakács, a gasztrokönyveknek pedig nagy a keletje. Szakácskönyvet nem tervezel megjelentetni?

De igen, nagyon rég, viszont ahhoz idő kell, ami kifogásnak tűnhet, de most nem az, mert nem minden más mellett, család, munka kell idő, hanem a többi „megírandó” mű mellett. De nem marad el a nagy Levin, vagy Hannibal, vagy mindkettő egyszer közzé teszi finomabbnál finomabb receptjeit.

 

Minek tartod magad: művészléleknek vagy gyakorlatiasnak?

Hát leginkább Embernek szeretném, aki racionálisan gondolkodik, de nem tagadja a világ szépségét, csodáit, a filozófiát és a tudományt összekovácsolja, aki nem hisz a természetfelettiben – mert csak a tudásunk hézagos. A természet tökéletesen működik, csupán nekünk kell felnőnünk hozzá. Titkok vannak még szép számmal, csak nyitottnak kell lennünk, hogy a válaszokat befogadjuk, megértsük, és el tudjunk néha szakadni a megszokásoktól, és a járt utat el tudjuk hagyni a járatlanért. Ez a lét célja, értelme. Mindig továbblépni, fejlődni.

 

Más művészeti ágban is tevékenykedtél, tevékenykedsz?

Főzök!

 

Te magad mennyire szeretsz olvasni? Van kedvenc műfajod, íród, költőd, könyved, versed?
Mely művek voltak rád hatással?

Erre válaszoltam – részben. A kedvenceim Orwelltől az 1984, Zamjatyintól a Mi, Asimov örök kedvenc az Alapítvány sorozattal, és a robot univerzummal, Verne Gyula Nemo kapitány, A rejtelmes sziget, Phil Dicktől a Különvélemény, a novellái, versekből Ady, József Attila, Pilinszky, Juháász Gyula.
Asimov és Orwell nagy hatással voltak rám, de Verne is, és Rejtő Jenő is, Ady és József Attila úgyszintén.

 

Hogy viszonyul a családod az íráshoz?

Passzívan, nem kérdezősködnek, „nyaggatnak” miatta, de örülnek, ha sikerül publikálni valamit.

 

Négygyermekes apaként hogyan, mikor tudsz időt szakítani az alkotásra?

Leginkább hét végén, este, vagy az albérletben, amikor Székesfehérváron dolgozom. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. A gyereke sem kicsik már, ez azért sokat jelent.

 

Melyik a kedvenc saját műved?

Mind! Nekem ők is a gyermekeim, és mindet nagyon szeretem! Lehet, ha ez furán hangzik, de szerintem máshogy nem is érdemes csinálni…

 

Milyen visszajelzések érkeztek hozzád a könyveid kapcsán?

Nem sok, de az jó eddig, a Moly.hu oldalon értékelték páran, illetve a környezetemben, akiknek adtam, vagy vettek a könyveimből. Vagy nem mertek mást mondani, vagy tényleg tetszett eddig mindenkinek…

 

Mennyire veszed a javaslatokat, kritikákat figyelembe egy következő mű írásakor?

Figyelembe szoktam venni, főleg azokét, akiket felkérek előolvasni, de másokét is. Elfogadom a segítséget, és magam is szívesen segítek.

 

Tervezel még írni? Lesz folytatás? Mik a további terveid?

Mindenképpen, a Galaxis útikalauz már alakul, a verselést is szeretném folytatni, illetve szakmai, számítástechnikai témájú könyveket is szeretnék publikálni.

 

Mit tanácsolsz azoknak, akik maguk is a könyvkiadás gondolatával kacérkodnak?

Ne gondolkodjanak, ezen, hanem írjanak. Egy futó sem lett még olimpiai bajnok, amíg csak gondolkodott a futáson. De döntse el kinek, és miért írna. Ez a legfontosabb. És csak írjon, írjon, írjon… Mert olvasni még jobb lesz majd valakinek!

 

Bálló Attilát kérdezők: Kocsis Nagy Noémi, Brátán Erzsébet, Saláth Barbara, Rebbeca Blackhorse, Bogár Erika, Lang Tünde.

Írta: Kocsis Nagy Noémi

Címkék