Kedves Olvasók, a szokásos keddi Fókuszban sorozatomban, ma Werthmüller Renata, teljes nevén Alexandra Renata Werthmüllerrel készült riporttal jelentkezem. Könyve a Hét év után a kiadónkban magyar és angol nyelven jelent meg. A történet romantikus és több kötetből áll. Tavaly vezette az eladási listákat a Publionál és más webáruházakban is. Renata külföldön, Svájcban él, ezért a többnyelvű kommunikáció számára mindennapos. A riportból kiderül, hogy művein sokat dolgozik. Mind az írást illetően, mind a lektorokkal, korrektorokkal, bloggerekkel való kapcsolata folyamatos. Mint mindannyiunkat, akik írunk, könyveket adunk ki, természetesen őt is bántják a negatív kritikák, de egy idő után túl tud rajtuk emelkedni és ez a fontos. Elmesélte, hogy jelenleg harmadik könyvén dolgozik, amiben újból lesz a tőle megszokott romantika, szerelem, de dráma, gyilkosság is sokak örömére.
Mondj magadról pár szót!
Határozottan úgy érzem, hogy későn érő típus vagyok. Velem minden sokkal később történik meg, mint az emberekkel átlagosan. Bizonyos személyes és szakmai kihívások teljesítéséhez is jóval később fogtam hozzá, mint az átlag. Olvasni mindig is imádtam, de arra, hogy magam is képes vagyok történeteket kreálni, csak nemrégen jöttem rá. Elég hosszú idő óta külföldön élek, ami miatt bennem is megvan az a furcsa kettősség, hogy mindenhol és ugyanakkor sehol sem érzem igazán otthon magam. Bizonyos időközönként fellángol bennem egyfajta láz, ami arra ösztönöz, hogy tovább lépjek, változtassak, kezdjek valami ÚJAT. Ezt a furcsa hajtóerőt viszont nehéz bölcsen kezelni, anélkül, hogy az ember ne végezzen túl nagy pusztítást maga körül. Az írás segít. Érti valaki, hogy mire gondolok?
Milyen marketing stratégiákat alkalmazol, hogy könyveid ilyen előkelő helyet foglalnak el az eladási listákon?
Leghatékonyabbnak a saját magam által beállított, célcsoportra becélzott facebook hirdetéseket tartom. A Google hirdetés számomra átláthatatlan volt. Az online könyvesbolti netes hirdetések nem tűnnek túl hatékonynak. Egyszerre rengeteg banner fut, és ha épp nem az enyém a legelső, akkor nem sokat ér az egész. Senki nem várja végig, míg lepereg az összes banner, ebben biztos vagyok. Viszont a video trailer készítése nagyok hatékony lehet, ha sikerül pl youtube-on a megfelelő emberekkel ’megnézetni’. A nyomtatott sajtóban például Metropol, amit rengetegen olvasnak való hirdetés privátszemély számára megfizethetetlen. Eleinte próbálkoztunk újságokat és újságírókat elérni, hogy írjanak a könyvről harminc ajándékpéldányt küldtünk ki ajánlólevéllel, de teljes kudarc volt az eredmény. Nyílván valahol, valaki fontosat kell ismerni vagy egy a tűz közelében lévő személlyel jó kapcsolatban kell lenni ahhoz, hogy no name íróként cikk jelenjen meg rólad. Szóval erre még várok...
Miért pont romantikus, nem egyhangú kissé? - számomra furcsa ez a műfaj, mindenütt halált és bűntényt várok.
Miért pont romantikus? Jogos kérdés, már én is gondolkodtam rajta, de precíz választ sajnos nem tudok adni. A ‘7 év után’ alapötlete egy intenzív álom alapján született, így mondhatni; nem tehetek róla. Adatott a fájó szerelem témája, én pedig felépítettem köré a sztorit. Persze egy elméletem azért van. A hétköznapokban sokkal inkább praktikusan gondolkodó, két lábbal a földön járó, kontrollálni igyekvő típus vagyok. Könnyen meglehet, hogy a tudatalattim legmélyén megbúvó, kétségbeesett romantikus tör a felszínre ilyen módon. Mivel szegénykém a valós életben el van nyomva, romantikus regények útján talál utat magának a megnyílvánulásra.
A drámát és borút kedvelők számára viszont, örömmel jelenthetem, hogy abban a regényben, amelyen épp most dolgozom, lesz jócskán asperger, anorexia, bűtény és halál is. Igaz hogy az is szerelmes lesz, de ígérem, hogy az egyik főszereplő meg fog halni. Kétszer is!!
Hayden kitalált személy vagy nem? Miért épp ezekkel a tulajdonságokkal ruháztad fel? Domináns, hideg, szűkszavú, mégis romantikus és kétségbeesetten szerelmes...
Hayden Ravensdale teljes mértékben fiktív karakter. Tény, hogy nagyon bejönnek nálam az ehhez hasonló, mély sebeket hordozó, nehezen kezelhető, domináns jellemű férfi karakterek, ha olvasok. Hayden annak a férfinek a – talán tudatalatti – megformálása, akibe a bennem elnyomott romantikus csaj biztosan menthetetlenül beleszeretne, ha találkozna vele. Ugyan kinek nincs ilyenje... lányok?!
Miért azt a helyszínt választottad a történetdnek? Köt oda bármi személyes?
Kétségtelen, hogy van egy megmagyarázhatatlan, logikátlan kötődésem Londonhoz. Persze az is igaz, hogy éltem ott egy ideig és az az időszek meghatározó pozitív változásokat hozott az életemben. I had the time of my life, ahogy az angol mondaná. Határozottan van egy olyan érzésem, hogy még van valami dolgom ott. Valami még vár, ami Angliához kötődik. Valami jó.
Ki a kedvenc íród, ki inspirál a leginkább?
Tinédzserként megszállott módon olvastam Alexandre Dumas kalandregényeit és imádtam Victor Hugo romantikus hőskölteményeit. Befaltam a Brontë nővérek regényeit és szerelmes voltam Heathcliff-be az Üvöltő szelek-ből. Nesze neked domináns férfikarakter, síron túli őrült szerelmi vágyódás... lehet, hogy innen ered a dolog nálam...? Hogy most is ez inspirálna, amikor saját könyvet írok, azt nem állítanám, de az olvasás szeretetét bizonyosan belém ültette.
Könyveid nagyon megosztóak, kritikáid vegyesek, kapsz az olvasóktól hideget, meleget. Ezt hogy éled meg, hogy dolgozod fel, mennyiben befolyásol?
Minél több idő telik el egy könyv megírása után, annál inkább látja az ember benne a hibákat. Mint minden alkotó, aki valamilyen munkát ad ki a kezéből, én is arra vágyom, hogy az emberek szeressék a könyveimet. A negatív kritikák – különösen a kezdetekben, amikor az ember még nincs hozzászokva az ilyesmihez – kétségtelenül nagyon meg tudják bántani az írót. Egy-egy rosszindulatú, pocskondiázó vélemény szíven szúrás egy szerzőnek. Ha azonban az alapvető tiszteletet nem felejti el közben a kritizáló, akkor idővel túlteszem magam rajta. Egy bizonyos fajta védőpáncélt azért muszáj növeszteni a kritikával szemben szerintem, egyébként belehal az író minden egyes mérgezett nyílba. Azt se felejtsük el azonban, hogy a könyvkritika azért borzasztóan szubjektív dolog. Nem tetszhet minden mindenkinek. Aki például rajong az ízeltlábúak étkezési szokásait taglaló természetkönyvekért és zéró igénye van a szentimentális fikcióra, azt nehéz lesz boldoggá tenni a romantikus műfaj ajánlataival.
Előfordult már veled, hogy egy mű megírásakor elakadtál volna a történetben és a folytatáshoz valamely közeli hozzátartozód véleménye vitt közelebb?
Alapvetően nem kérek segítséget az íráshoz senkitől. Egyetlen kivétel jut csak eszembe. A második regénysorozatom – ezt már teljesen magánkiadásban jelentettem meg - férfi főszereplője profi futballista. Szóval van jócskán foci is a történetben, és hogy valósághű maradjak, bizony igénybe vettem némi férfi segítséget. Nagyon a kezemre játszott, hogy egy közeli barátunk fizioterapeuta a Berner Young Boys-nál. Az ő elbeszéléseire nagyon figyeltem és a tőle kapott VIP Loung jegyek is nagyban segítettek a sztori bizonyos jeleneteinek a megírásakor. Óóóó, azok a VIP Loung jegyek…
Mikor kezdted el írni a regényt és az első sorok megírása, valamint a kiadás között mennyi idő telt el?
A ’7 év után’ öt hosszú év munkájának az eredménye. Azért tartott ilyen sokáig, mert akkoriban gyakorlatilag csak hetente egy délutánom volt arra, hogy zavartalanul tudjak az írással foglalkozni. 2014-ben adtam le a kéziratot a Publionak, akkoriban még korrektúrázás nélkül, sajnos.
A veled történtek, főbb életeseményeid visszaköszönnek az írásaidban?
A történeteimben számos alkalommal felhasználtam olyan részleteket, történéseket, amelyek vagy velem, vagy általam ismert emberekkel a valóságban megtörténtek. Ez vicces, mert ha egyszer olvassák a könyveimet, könnyen meglehet, hogy felismerik majd ezeket a kis epizódokat. Alapvetően azonban a történeteim teljes mértékben a saját fantáziám szüleményei.
Hogy néz ki nálad az alkotás folyamata? Minden egyes nap leülsz és írsz, vagy hullámokban tör rád?
Igazából akkor tudok koncentrálni az írásra, ha egyedül vagyok otthon, ez ritkán történik meg. De nincs kőbe vésett szabályom erre, nem erőlködöm. Ha leülök a gép mellé, elkezdődik a varázslat. Vizuálisan megjelenik előttem a szituáció és a karaktereim. Az ötletek csak áradnak, a sztori egyre fejlődik és alakul. Gyakran van olyan is, hogy egy ötlet, például karakterek közötti párbeszéd éjszaka lep meg. Ilyenkor gyorsan csinálok például egy audio felvételt a telefonomra, hogy ne felejtsem el addig, amíg újra laptop közelbe kerülök. Amire vigyáznom kell, az az, hogy ne komplikáljam túl a megfogalmazást. Rájöttem, hajlamos vagyok a körmondatokra, a túlírásra. Ezekre a dolgokra már tudatosan odafigyelek a mostani regényemnél.
Mennyire szerkeszted meg a történetet, illetve mennyire hagyod szárnyalni a fantáziádat?
Először mindig az alapkonfliktus van meg a fejemben. Aztán eköré épül folyamatosan a többi részlet. Sokszor beugrik valami új dolog, amit a későbbiekben beleszőhetnék, akkor is, ha épp nem ott tartok a sztoriban. A dokumentumom alja mindig telis-tele van a történet későbbi folyására vonatkozó őrült öltetekkel. Ezeken rajtam kívül biztos senki nem igazodna ki.
Szembesülsz nehézségekkel írás során? Ha igen, milyenekkel?
Az a legnagyobb nehézség, hogy mást is kell csinálnom az íráson kívül. De most komolyan... leginkább az úgynevezett quality time (minőségi idő)megtalálása a nehéz.Ez lenne az az idő, amikor zavartalanul, minden más elterelő dolgot kizárva tudnék írni.
Könyveid angol nyelven is elérhetőek. Legyél szíves, mesélj a folyamatról, hogyan sikerült eljutnod eddig?
Már régóta külföldön élek. Az idegen nyelveken való kommunikálás természetes velejárója az életemnek. Talán ebből adódott az igényem is, hogy a könyveim idegen nyelven is megjelenjenek. Több fordítóval és több lektorral is dolgoztam már együtt. Mindegyiküket az interneten keresztül találtam bárki számára elérhető online fórumokon.
Magyar, vagy angol nyelvű változat a sikeresebb?
Egyelőre a magyar sorozat a sikeresebb, de nagy reményeket és anyagiakat fektettem az angol változatba. Az angol nyelvű piac mérete nyílván összehasonlíthatatlanul nagyobb a magyarénál. Ha egyszer egy könyv befut valamelyik fórumon, onnan már fut a szekér felfelé a többin is. Viszont a kínálat is több milliószorosa a magyarnak. Jó példa erre, hogy ha a magyar iTunes-ról egy hónap alatt százötven példányt letöltenek egy kötetből, az azt jelenti, hogy a könyvem folyamatosan ott van a Top 10-ben. Ha ugyanennyit letöltenek belőle az angol nyelvű Apple iTunes üzletben, akkor még csak a Top 100-ban sem tűnik fel! Felhívni egyetlen könyvre a figyelmet a több millió romantikus kínálat között, iszonyú nehéz. Én romantikus bloggereket bombázok levelekkel, hogy olvassák el és véleményezzék a könyvemet. Eddig megkerestem körülbelül negyvenet. Öt pozitív és öt negatív visszajelzés érkezett. Ez még csak az út eleje, mert a 7 years later csak 2015 decemberében jelent meg. A 4. kötet fordításán pedig még mindig dolgozunk.
E-könyv vagy nyomtatott könyv párti vagy?
Egyértelműen ekönyv. Praktikusabb, nem foglal helyet. Könnyen szállítható. Akár könyvek százai is elférnek ugyanakkora helyen. Nincsenek határai. Kérdezz meg bármely küföldön élőt, aki az anyanyelvén szeretne olvasni! A 7 Years Later-t Mexico-ban meg Braziliában is letöltögetik! Ez hogy lenne lehetséges ekönyv nélkül?
Tervezel még írni? Lesz folytatás? Mik a további terveid?
Az írást nem egykönnyen hagyja abba az ember, ha egyszer belekezdett. Most épp a 7 év után sorozat angol verziójának az utolsó kötetét igyekszünk befejezni. Az önmenedzselés rengeteg időt vesz igénybe, de azért belekezdtem a harmadik, nagy lélegzetvételű regényembe is. Ez is szerelmes lesz, tüzes és szenvedélyes, de ezúttal csepegtetek bele némi krimit és feszültséget is. Ikerpár, szerelmi háromszög, asperger szindróma, halál és a borneói őserdő...
Renáta Alexandra Werthmüllert kérdezők: Kocsis Nagy Noémi, Horváth Éva, Teleki Anna, Karácsony Mária, Rebecca Blackhorse, Körmendi Zoltán, Hauser Tamás, Lang Tünde.
Írta: Kocsis Nagy Noémi
