Zemlényi Zoltán az ország egyik első gyerekcelebe volt. Az 1987 márciusában a Lenin körúton autóbalesetet szenvedett kamaszfiú hosszú kóma után felébredt, de a testébe zárva: a szellemileg ép, kiemelkedő intelligenciájú fiúnak újra kellett tanulnia minden mozdulatot, hangot, és folyamatosan megküzdenie az előítéletekkel és ítéletekkel, amely szerint egy koponya agysérült csak hülye lehet.
A korábbi élsportoló, rajzművésznek és dobosnak készülő ZéZé egy saját fejlesztésű táblán kommunikált a külvilággal, használati utasítást készített az őt folyamatosan lekezelő mentősöknek saját magához, és elkezdett írógépen naplót írni egy kézzel, amely kiadása után azonnal hatalmas siker lett. Az orvosi csodának is kikiáltott fiú szemszögéből olvasta mindenki, milyen mindent elölről kezdeni, harcolni a régi álmainkért, miközben minden lépésért meg kell küzdeni, kifolyik a kanalunkból a leves, és a főnénik az intézetben szájbarágósan magyaráznak, de igazából nem figyelnek, nem vesznek emberszámba.
Törvényt hozott, hogy az öngyilkosságra még csak gondolni sem szabad,miközben kamaszként őt is leginkább a csajok és a rakkendroll
érdekelték. Magyarország magára ismerhetett ZéZében. "Elmondhatom, hogy egy egész más világ volt a mostanihoz képest Magyarországon. Az emberek éhezték a változást. Amolyan csodavárós időszak volt ez. A Hoppárézimi pedig egyszer csak berobbant a köztudatba. Akkor még nem száz tévécsatorna volt, hanem csupán kettő és mindenki az egyest nézte. A tv-híradóban levetítették a rólam és a könyvről szóló pár perces anyagot, és ma már elképzelhetetlen módon hetek leforgása alatt elkelt belőle 68.500 példány. Igaz, csupán 58 forintba került. De akkoriban még minden könyv olcsó volt" - emlékszik vissza Zemlényi. A kamaszfiúra hirtelen szakadt rá az országos ismertség, mindenki az ő könyvéről beszélt.
"Felismertek az utcán, mosolyogva üdvözöltek, ami azért volt furcsa, mert előtte egy héttel viszont mindennapos volt, hogy részegnek
néztek, vagy szóvá tették undorukat, amit a mozgásom láttán éreztek. 17 éves sikerre vágyó lélek voltam, aki pechére sikeres sportolóból számkivetett mozgássérültté devalválódott. Azonban a naplóm által mégiscsak ünnepelt sztárrá váltam egy perc alatt, naná, hogy tetszett!"
Az írás a könyvesblog összefoglalója alapján készült. Elérhetőség:
http://konyves.blog.hu/2013/02/08/hopparezimi_765
