Hauser Tamás íróval a közös munkánk, az Egy őrült történet írása kapcsán egy alkotó csoportban és a Publio szerzői csoportban ismerkedtünk meg. Kiadónkban a Végtelen történet című regényét adta ki, melynek borítója egy különös véletlen folytán egy másik szerzőnk által írott könyv borítójának is képe lett. Hogy két szerző a többezres fotókínálatból ugyanazt a képet válassza a saját könyvére érdekes egybeesés. Hogy miért döntött a szerzői kiadás mellett? Mert úgy érezte ismeretlenként így lehet elindulni. Az érzékeny lelkű szerző, akinek sokszor olvastam kis, rövid, facebookon közzétett írásait nagyon elszomorodott egy lehúzó kritika olvasása után és azt mondta, addig nem publikál, ameddig meg nem győződik az ellenkezőjéről. Mármint, hogy mindenkihez elér a mondanivalója vagy annak lényege. Mi, szerzőtársai, akik ismerjük és szeretjük őt kifinomultságáért, tehetségéért inkább arra biztatjuk, ne adja fel írói álmait és folytassa azt az utat, amelyen elindult. Hiszen a negatív kritika is egy vélemény a sok közül és leginkább arra jó, hogy sokkal, de sokkal jobban tegyük azt, amit teszünk, mint eddig bármikor. ...
Kedves olvasók, a mai napon Bálló Attila író–költőt mutatom be nektek, aki nálunk a kiadóban Lélekvéset, Hajnali Rózsák a Szahara felett című verseskötetét Troppauer Hümér álnéven jelentette meg. Ezeket volt szerencsém olvasni. Valamint saját nevén legutóbb a Galaxis útikalauz mindenkinek címmel adta ki művét. Szerinte a kiadókat általában a profit motiválja, az olvasót viszont a téma. A kettő nem mindig van szinkronban egymással. Oscar díjat sem mindig a legnézettebb film kap. Úgy véli, hogy hiánypótlás a könyvpiacon a magánkiadás vagy self publishing, mert mindenki eldöntheti, mennyit tud áldozni könyvére. Andy Weir-nek bejött a Marsi-val a magánkiadás, vagy E.L. James-nek A szürke ötven árnyalata. Benne egy remek szerzőtársra találtam, aki regényeim lelkes tesztolvasója és tárgyilagos vélemény formálója. Ugyanakkor ő szintén örül az én észrevételeimnek saját könyvei kapcsán. Érdeklődési köréről, családjáról és kedvenc tevékenységéről a főzésről az írás, munka mellett a riportban beszélt. ...
Kedves Olvasók, a szokásos keddi Fókuszban sorozatomban, ma Werthmüller Renata, teljes nevén Alexandra Renata Werthmüllerrel készült riporttal jelentkezem. Könyve a Hét év után a kiadónkban magyar és angol nyelven jelent meg. A történet romantikus és több kötetből áll. Tavaly vezette az eladási listákat a Publionál és más webáruházakban is. Renata külföldön, Svájcban él, ezért a többnyelvű kommunikáció számára mindennapos. A riportból kiderül, hogy művein sokat dolgozik. Mind az írást illetően, mind a lektorokkal, korrektorokkal, bloggerekkel való kapcsolata folyamatos. Mint mindannyiunkat, akik írunk, könyveket adunk ki, természetesen őt is bántják a negatív kritikák, de egy idő után túl tud rajtuk emelkedni és ez a fontos. Elmesélte, hogy jelenleg harmadik könyvén dolgozik, amiben újból lesz a tőle megszokott romantika, szerelem, de dráma, gyilkosság is sokak örömére. ...
A mai napon Czakó Gabriella írót ismerhetitek meg, aki nálunk a kiadóban Gwendoline Welsh és más álneveken is kiadta eddigi több, mint huszonkét könyvét. Mint elmesélte az írói nevek aszerint váltakoznak, amilyen témákat választ. Eddig a Lilit 1. Én leléptem, Lilit 2. A kisasszonyka és a Háromszög csúcsán, című könyveit olvastam. Borítóit mind ő szerkeszti. Erős kötődése van Skóciához és a skót tájak vad, érintetlen szépségéhez. Érdeklődik a kelta hagyományok, legendák és kultúra iránt. Nyugdíjasként minden idejét az írás tölti ki, napi hat-nyolc órát csak ezzel foglalkozik. Sokat kutat és utána olvas azoknak a témáknak, amelyekről ír. Bárcsak minden nyugdíjas ilyen aktív és kreatív lenne, mint ő. Sokan példát vehetnek róla. Hogy miért választotta a magánkiadást és a Publiot? Mint elmesélte azért, mert más kisebb kiadók „horror” összegeket kértek volna el tőle. Így nem is keresgélt tovább minden könyvét itt jelentette meg. ...
A mai napon Egri Zsanna írót ismerhetitek meg, aki nálunk az Elveszve Mexikóban, a Meghívó nászútra, Egy milliomos bőrében és sok más könyv szerzője. Kapcsolatba a közös kiadónk révén kerültünk, majd meghívott az Egy őrült történet című hét író által írt kalandregényünkbe szerzőnek. A munka nagyon nagy öröm volt, hiszen Zsanna indította el az egészet, majd fejezetről fejezete szőttük a történet szálait közösen, külön megírva egy-egy fejezetet. Termékeny író, akinek sok megjelenésre váró írása van még, mely regények szinte mind egzotikus tájakon játszódnak. Hogy miért választotta a szerzői kiadást? Mert neki is volt egy másik kiadója, amellyel öt éves szerződése volt, de nem adták ki a műveit. A Publio viszont megtette. További írói tapasztalatai kiderülnek a riportból. ...
Amikor elolvastam Guthné Lovasi Tünde könyvét, amit egyik írói nevén Városi Emeseként adott ki nálunk, akkor a mű rögtön megfogott. Egy átlagos, hétköznapi nő szenvedésekkel teli egy évét írja le, napló formájában, aprólékos részletességgel. Az utat a legsötétebb hétköznapokból, a megalázó helyzetekből, a szerencsés végkifejletig. Olyan szituációkról, amelyeket nem csupán egy erkölcsileg lezüllött férfi mellett élhet meg egy nő, de nagy gazdagságban is. Nincs különbség, talán csak az élet színfalai mások. S, hogy miként vall a szerzői kiadásban megélt tapasztalatairól?A hagyományos könyvkiadást sokan temetnék, én ebben nem hiszek – mondja. Igenis szükség van értékes könyvekre, amik self-publishing nélkül nem juthatnának el az olvasókhoz. Az viszont látszik, hogy szükség van a piac tisztulására mind a self-publishing, mind a hagyományos kiadás terén. Tapasztalatom ugyanaz, mint bárki másé, írhatok akármilyen jót, mindig lesz, aki lehúzza. És hogy marketing nélkül nincs eladás. ...
A mai napon Teleki Anna írót, költőt ismerhetitek meg, aki verses kötetét a férjének írta, mert költeményeit az ő személye, az ő udvarlása ihlette. Véleménye szerint a versekben kifejeződnek azok a gondolatok, amelyeket csak két ember ért vagy érez. Emellett ír fantasy, erotikus történeteket is, de ír olyan kényes témákról is, mint a depresszió, vagy az öngyilkosság gondolata. A kérdésre, hogy miért választotta a szerzői kiadást és a self-publishingot, azt felelte, hogy sok kiadó visszautasította őt. Így a Publioban végre kiadhatta könyveit. Ezenfelül úgy gondolja, hogy egyszer minden könyvnek meg kellene jelennie, amibe írója ihletét, energiáját, szívét-lelkét, idejét belefektette az első mondattól az utolsóig. Egyetértünk. ...
M. Szolár Judit történelmi regényeget és meséskönyvet ír. Nálunk a kiadóban az István, a Rebeka és a Mit mesél a kiskacsa című könyveket adta ki. Véleménye szerint egy kezdő íróval szóba sem állnak a nagy kiadók. Úgy tapasztalta, hogy csak befutott szerzők könyveit jelentetik meg, mivel azoknak már megvan a vevőköre. A Novum Verlagtól műveit, a szerződések lejárta után áthozta, és itt kiadta ingyen e-könyvként. Majd a nyomtatott változatok is a Publio égisze alatt kerültek kiadásra. A szép borítókat a remek grafikusunknak köszönte meg az interjú alatt. ...
A kérésre, hogy miért jött a Publiohoz és mit gondol a magán kiadásról úgy általában, Farkas Péter, aki a Bevállalós játék című könyvét publikálta nálunk Peter F. Wolf írói néven, a következő feleleteket adta. Örülök a Publio közösségnek, hisz sokat tanultam az itteni tagoktól és a rendszertől. A „nagy” kiadóknál is emberek dolgoznak és az esélyek is nagyon sok mindentől függenek. Én úgy vélem, hogy a magánkiadás egy jó lehetőség bizonyos esetekben. Mindennek megvan az előnye és a hátránya is egyaránt. Sosem a kiadó alapján ítéltem meg egy könyvet. A kérdés mindig az, hogy megadja e nekem az adott mű azt, amire adott esetben szükségem van! ...
Körmöndy Tímea író a Publio szerzői kiadóban a Fabatkó című mesekönyvet jelentette meg. Egy hibiszke, akit száműzött a mesevilág című fantasy meséjéhez hasonlóan ez a történet is erkölcsi kérdéseket boncolgat. Tímea meséi végén mindig marad valami nyugtalanság az olvasókban: minden rendben van a saját környezetükben, úgy jó a világ, a maga igazságtalanságaival, ahogy személyesen is érzékeli? A szerző úgy véli, hogy az okok, amiért az írók egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy könyvük születése fölött rendelkezni szeretnének, bőven túlmutatnak azon, hogy a művük nem elég jó ahhoz, hogy egy hagyományos kiadónál megjelenhessen. ...